Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű mező. Az állatok szerettek odajárni, mert mindenféle ízletes eledelt találtak ott. Rengeteg féle fa és fű nőtt ezen a helyen. A fák árnyékában jó volt megpihenni. Arra járt egyszer egy kislány. Kellemesnek találta a mezőt, de valami nagyon hiányzott onnan neki. Gondolkozni kezdett. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a nap gyönyörű sugaraiban megcsillant valami. Közelebb ment hát és a szája is tátva maradt. Gyönyörű piros szárnyú tündérek röpködtek ide-oda. Nagy bajban lehetnek,- gondolta a kislány hisz össze-vissza repkedtek. Hirtelen észrevették őt és fejvesztve menekültek. De a kislány ügyesebb volt és elkapott egyet. Megkérdezte hát ki ő. A tündér nagyon félszegen válaszolt. Én vagyok a Pipacs Tündérek királynője. A kislány elcsodálkozott. Mit kerestek itt ezen a gyönyörű mezőn?...